Földrajzi elhelyezkedés: GPS: é. sz. 47,39483°, k. h. 17,36108°

Nemesgörzsöny Veszprém megye északi részén, Pápától 9 km-re ÉNy-ra, a Marcalba futó Séd és Darza patakok közötti területen fekszik.

Vasút: A Pápa-Nemesgörzsöny-Marcaltő-Szany-Csorna vasútvonalon 2007. március 4-én, 111 év működés után, a vasúti személyszállítás megszűnt, de 2010. július 4-én újraindult.

Területe: 1.925 ha

Ebből külterület: 1.785 ha

belterület: 140 ha

Nemesgörzsöny térkép

Megközelíthetőség:

Közút: 8406 sz. Pápa – Kenyeri összekötő úton (Pápa-Nagyacsád-Nemesgörzsöny-Egyházaskesző-Kemenesszentpéter-Pápoc-Kenyeri)

Menetrendszerinti autóbusszal: Volán menetrend

Vasút: Pápa-Csorna vasút vonalon (Pápa-Nemesgörzsöny-Marcaltő-Szany-Csorna)

vasúti menetrend

Lakossága: 746 fő

Korcsoportos megoszlása:

0-17 év: 19%

18-59 év: 60%

60- : 21%

Lakások száma: 297 db

Település rövid története: A község 1940-ig két részből állt: Alsógörzsöny és Felsőgörzsöny. Veszprémgörzsöny néven egyesültek, majd 1942-ben nemesi előnevet kapott.

Alsógörzsönyt forrásmunkák 1346-ban említik először Gursun néven, későbbiekben Egyházasgersen és Alsógersen lett. Ebben az évben 5 egytelkes nemest és 2 jobbágycsaládot említenek a dokumentumok. Nemesi falu, zsellérek csak a XVIII. századtól telepedtek le. 124 nemes mellett,18 a zsellérek száma.

Felsőgörzsönyről 1433-ból található írásos emlék. Népessége egy telkes, kúriás nemes. 1531-ben a törökök felégették. 1665-ben külön török bírája volt a községnek.

Meg kell említeni az Alsógörzsöny határában álló Királyfölde, elpusztult falut is. A pápai várhoz tartozott. A törökök ugyan felégették, de 1566 és 1863 között ismét említik.

A falut főképpen reformátusok lakták. 1536-ban már protestáns tanító dolgozik a faluban az egyházi oktatás egészen a kommunista hatalomátvételig, az iskolák államosításáig működött. A 2007/08-as tanévtől ismét egyházi fenntartásba kerültek az intézmények (Vargha Gyula Református Általános Iskola és Szász Póla Református Óvoda)

A lakosság búzát, kukoricát, borsót, kendert termelt. A XIX.-XX. században sokan vállaltak munkát a környék uradalmaiban, az Eszterházy család és a győri püspök birtokán.

A falu büszkesége volt a melegvizű Tapolca-patak, amely azonban a helytelen iparpolitika miatt 1966-ban kiszáradt. Községünkben 2 vízimalmot hajtott.

Vasút 1870-ben, villany 1932-ben lett a településen.

1969-ig önálló tanácsa és iskolája volt, 1969-től közös tanácsa és iskolája van Nagyacsáddal. 1970-es évek végén történt körzetesítések során csatolják Mezőlakhoz. 1990-ig a Mezőlaki Községi Közös Tanács társközsége, az iskola pedig tagintézmény. A rendszerváltáskor Nagyacsáddal alakít körjegyzőséget, oktatás tekintetében is Nagyacsáddal alakít közös intézményt. A körjegyzőségben székhely község, az oktatás terén pedig gesztor önkormányzat. Önálló Polgármesteri Hivatallal működik 2005. január 1-től  2006. augusztus 29-ig, ekkor körjegyzőséget alakít Magyargenccsel. 2007. szeptember 1-vel az iskola és az óvoda fenntartói társulásból Nagyacsád kilépett, így azok finanszírozása teljes egészében Nemesgörzsönyre hárult. Intézményeket 2008. szeptember 1-től nem tart fenn, a funkció nélkülivé vált épületek a helyi Református Egyházközség vette bérbe, oktatási, nevelési célú felhasználásra.

A község címere  

Ívelt élű, egyenes oldalú, álló gótikus pajzs damaszkolt ezüst pólyával, illetve cölöppel negyedelve, boglárpajzzsal. 1. és 4. vörös mezejében lebegő arany malomkerék, 2. és 3. vörös mezejében váltakozó szélességű három ezüst pólya, a fekete alapú boglárpajzsban két egymást keresztező lebegő ezüst kard, fölöttük lebegő, nyitott arany lombkorona. A pajzs ívelt élén, vörös-fehér-zöld-fehér-vörös színű sisaktekercsen ékköves, arany, nyitott, háromlombos sisakkorona nyugszik. A pajzs alatt és mellett zöld színű gót betűkkel NEMESGÖRZSÖNY felirat és stilizált leveles ágak láthatók.

A község jelenkori címerét Hoppál Dezső tervezte, melyet 2000. május 26-án avattak fel.